Tanulj vallon

Bondjoű! Üdvözöljük a Bondjoű-nál!

Üdvözöljük ezen a továbbfejlesztett beszélgetési útmutatóban. Gyakorlatias megközelítést alkalmaztunk, hogy segítsünk Önnek gyorsan elsajátítani a nyelv alapjait. Azt javasoljuk, hogy kezdje azzal, hogy olyan praktikus szavakat és kifejezéseket jegyezzen meg, amelyeket minden nap használhat otthon, és amelyek hasznosak lesznek, ha be akar illeszkedni Vallóniába. A szavak, például a számok hangos kimondásának gyakorlása jó gyakorlat, amelyet a nap bármely szakában végezhet. Segít megszokni a nyelv hangzását.

Vallon: a humor és a népi bölcsesség történelmi nyelve

1. A vallon nyelv története és eredete

A vallon egy román nyelv, amelyet főként Vallóniában, a dél-belgiumi francia nyelvű régióban beszélnek. Latin eredetű, és a francia nyelvhez hasonlóan a galloromán nyelvből származik. Az évszázadok során a vallon különböző hatásokon ment keresztül, többek között a germán és a kelta nyelvek, valamint a helyi dialektusok hatásain. A vallon nyelvre nagy hatással volt Belgium történelme, amelynek kultúrája a hagyományok és a külföldi hatások ízletes keveréke. Készen állsz tehát egy nyelvi és humoros utazásra a vallon nyelv bonyolultságán keresztül?

2. A vallon nyelv jelenlegi helyzete és jellemzői

A vallon nyelvet nagy nyelvjárási sokféleség jellemzi, olykor igen markáns regionális eltérésekkel.
Ezek a változatok négy fő terület köré csoportosulnak: a nyugat-vallon (Carolorégien), a közép-vallon (Namurois), a kelet-vallon (Liège) és a dél-vallon (prov. Luxemburg).
Ne lepődjön meg tehát, ha a vallonul beszélőktől városonként eltérő kifejezést hall - ez egyszerűen a vallon nyelv varázsa. !

A vallon nyelvnek sajátos kiejtése és szókincse is van, ami önálló nyelvvé teszi. Híres a lilás akcentusáról és szintaxisáról, amely a francia nyelvet beszélők számára időnként furcsának tűnhet. Mindazonáltal a vallon nyelv sok tekintetben megőrizte a latin nyelv számos elemét, így a román nyelvek kedvelői számára némileg ismerős. Tehát ne essen pánikba, sosem késő elkezdeni a vallon nyelv és finomságainak tanulását!

3. Vallon és a humor: elválaszthatatlan duó

A vallon nyelvet gyakran társítják a humorral és a vidámsággal. Valóban, a vallon nyelv számos írót, komikust és humoristát szült, akik kihasználták a nyelv komikus és festői oldalát. A kávéházi színházaktól az egyszemélyes előadásokig, dalszerzőktől és költőktől kezdve a vallon nyelv mindig is termékeny táptalaja volt a humornak és a gúnynak.

A vallon nyelv számos népszerű kifejezést és közmondást is tartalmaz, amelyek a vallon nép bölcsességét és humorát tükrözik. Ha tehát teljes mértékben meg akarja érteni és értékelni a vallon humort, itt az ideje, hogy elmerüljön ebben a sokoldalú nyelvben. Végül is, ahogy a vallon közmondás mondja:"Creűre, c'èst dèdjà k'mincî" (hinni már annyit tesz, mint elkezdeni). És e nyelv finomságának bizonyítékaként találkozhat ezzel a változattal is:"Cwèrî, c'èst dèdjà k'mincî"(keresni máris elkezdeni).

Miért érdemes ma vallonul beszélni?

A vallon nem múzeumi nyelv: beszélői Liège és az USA között élnek!

A vallon nyelvet elsősorban Luxemburgban (Gaume és Arlon tartományokon kívül), Namurban, Liège-ben, Vallon-Brabantban és Charleroi-ban beszélik. valamint Hainaut keleti részén. Ezt a nyelvjárást Franciaországban is beszélik, különösen az Ardennekben.

És, bár meglepőnek tűnhet, a langue d'oïl-t beszélik az Egyesült Államokban, Green Bayben és Wisconsinban is. És a 19. század óta beszélik is!

Hogyan lehet helyes a kiejtésem?

Az egységes vallon, a fenti nyelvekkel közös írásrendszerrel minden vallon szót ugyanúgy írnak. Kiejtésük régiónként eltérő. Mi azonban nem ezt a helyesírási rendszert választottuk itt, mivel nem tükrözi a vallonul beszélők tényleges gyakorlatát, akiket gyakran összezavar az átírás.

Az itt használt helyesírási rendszer a Feller-rendszer.
Ez fonetikus és analóg vonásokon alapul, amelyek lehetővé teszik az olvasást és írást hosszas grafikus képzés nélkül.

Fontos jellemzői közé tartozik a körkörös ékezet használata a hangok hosszabbodásának jelölésére, a "perc" (') használata a szó végén lévő betű kiejtésének jelölésére (pl. li nut' - éjszaka, vagy li song' - vér), valamint a kiejtés nélküli mássalhangzó-halmazok elhagyása (pl. a kettős n megmarad a nazalizáció jelölésére - annêye, saminne ).

Ügyelni kell arra, hogy a hangokat a circumflex ékezettel hosszabbítsuk meg, a többivel nem, hogy elkerüljük a jelentéstévesztést (lásd a magyarázatot az ábécé wallonban, a messe / mêsse példájával).

Arra is ügyelni kell, hogy a nyelvtani okokból jelenlévő betűket ne ejtsük ki (-s például a többes számoknál), és csak azokat, amelyeket percjelzéssel jelölünk.

Végül pedig figyeljünk oda az ismétlésre. mássalhangzók, amelyek megváltoztatják a kiejtést.

Végül, a h-t szisztematikusan kilélegzik, és ez a kiejtést jelentősen segíti. Például: ouh (ajtó), pèhon (hal). Ha nem ejtik ki, nem írják le (pl. l'eűre - az óra).

A vallon ábécé

A langue d'oïl ugyanazt az ábécét használja, mint a francia.

Mi több, a betűket a "w" és az "y" kivételével ugyanúgy ejtik. Az elsőt a "dupla V" helyett wé-nek hívják. A másodikat pedig yod-nak hívják. A vallon ábécé másik különlegessége a kerek fej, amelyet csak az "a" betű (å) felett használnak. Például: Årdene.

Ezenkívül a magánhangzók feletti körkörös ékezet a szavak kiejtésének hosszát jelzi, és egyúttal lehetővé teszi két homonim szó megkülönböztetését. Például: messe (mise) és mêsse (mester).

Megjegyzendő, hogy az x nem létezik, és mindig -ks- vagy -gz- helyettesíti. Ez különbözteti meg az átírástól, amely túlzottan használja például egy nyitott h kiejtésének jelölésére (és nehézséget okoz az olvasónak a helyesírásban).